Kosztolányi Dezső: Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le ezüst porát.
Didergve járok ablakodnál
a hófehér, nagy úton át.
S amint megyek itt éji órán,
lépésem meg se hallható,
mert zsongva, súgva, és zenélve
halkan szitál alá a hó.
S körülvesz engem, zordon árnyat
egy hófehér, szelíd világ:
angyalpárnáknak tollpihéje,
zengő, szelíd melódiák,
habpárna selymén szunnyadó arc,
mit angyalok fényszárnya ó,
minek szelíded altatóul
halkan zenél a tiszta hó.
Oly mély a csend, a város alszik,
mind járjatok lábujjhegyen!
Pihék, zenéljetek ti néki,
hogy álma rózsásabb legyen.
Egy hófehér hálószobává
változz át csöndes utca, ó!
Fehér rózsákként hullj az éjben
reá, te szálló, tiszta hó!
Pál Feri Tiszakécskén
Nagböjti lelkigyakorlat március 30. – április 1.
Pályázat
Támogatóink
Kalocsa-Kecskeméti Érseki Hatóság
Tiszakécske Város polgárai
Nemzeti Együttműködési alap
Bethel Gábor Alapkezelő Zrt.
Miniszterelnökség
Tiszakécske/ Római Katolikus Plébánia támogatója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Fejedelmi Pékség Kft.
Tisza-parti Termálfürdő