Megkezdtük a tanévet, megáldottuk az iskolatáskákat

Az örömteli együttlét megkoronázásaként szenteltvízzel hintettük az iskolatáskákat, így kérve a gondviselő Istent, segítse elhordozni testi és lelki terheinket, hogy az előttünk álló pályát kitartóan fussuk végig, és mindeközben tudjunk növekedni bölcsességben és szeretetben.

 

Részlet Tamás atya prédikációjából

 

„Amikor megérkeztetek a templomba, nagyon ügyesen elhelyeztétek táskáitokat az oltár előtt. Ám arra többen nem fordítottak kellő figyelmet, hogy hogyan is tették le, ezért csinosítottam rajtuk egy keveset, hisz egyik – másik háttal (pánttal) állt előre. Abban megegyezhetünk, hogy a hátulja az iskolatáskának a kevésbé előnyös oldala! És ez így igaz esetünkben is. Az embernek is van egy előnyös, és egy kevésbé tetszetős oldala. Sajnos az Úristen sokszor csak az utóbbit látja, nekünk mégis az kell legyen a szívünk vágya, hogy az előnyösebb oldalunkat erősítsük és mutassuk! Azt, amelyik közeledik a templomhoz, és nem azt, amelyik távolodik!

 

Amelyik tud és szeret is imádkozni. Amelyik kellően szorgalmas és megbízható, s nem a lustát és a komolytalant.

Törekedjünk az előnyösebb, vagyis a szebbik és szerethetőbb oldalunkat mutatni, de ez ne csak külső máz legyen, hanem a bensőnk kivetülése. „