Néhány éve került a kezembe a Tiszakécskei Honismereti Kör által figyelmembe ajánlott spirálozott kötésű füzet, mely a település útmenti keresztjeit hivatott bemutatni, meglepő részletességgel. Egy térképet is mellékeltek hozzá, mely a Tisza kécskei szakaszának jóvoltából könnyebben beazonosíthatóvá teszi ezeket, különösen a sűrűn lakott részektől távolabb eső, külterületen elhelyezett útszéli kereszteket.

Valamiért különös vonzódást éreztem arra, hogy a múlt e fontos lenyomatait jobban megismerjem, és – ha már ilyen szép számban megtalálhatóak városunk közigazgatási területén – valamiképpen részévé tegyük a hívő ember életének, bekapcsolva azokat a jámbor vallási gyakorlatok vérkeringésébe. Így érkezett az ihlet egyszer csak, hogy fel lehetne e kereszteket keresni biciklivel, mégpedig a keresztény világ legnagyobb ünnepét megelőző, készületi időszakban, nagyböjtben, amikor a keresztjáró napok 40 virradatot kínálnak a bűnbánatra és a megújhodásra!

Az elképzelésemet többekkel megosztottam, de kiforrott koncepció hiányában az útvonal-terv jó ideig váratott magára. Ez ügyben közösségünk megbecsült és „leltárba vett” tagja, Eszes Károly tanár úr (Karcsi bácsi) sietett segítségemre, kidolgozva egy 14 megállóból felépülő útvonalat, Jézus keresztútjának 14 stációjára szabva azt. Lelkes örömmel és gyermeki izgatottsággal hirdettem meg az első – talán országos viszonylatban is egyedülálló – kerékpáros keresztútjárást nagyböjt egyik szombatjára, „Kerekezz a kereszthez!” felszólítással.

Az első állomás a templom oltárától, a szentély lépcsőjén álló, körmeneti kereszttől indul, majd a sétakerten át egészen Kerekdombig vezet. A negyedik stációelmélkedés az ottani misézőhely, időközben szépen megújult keresztje előtt hangzik el: „Jézus találkozik Édesanyjával.” Innen az út visszavezet a városba, és a Béke úti kereszttől egészen Tiszabögig fut, ahol emlékeim szerint 4 állomás várja az imádságos szívű zarándokokat. A szebb napokat is látott bögi iskolakápolnában elmondott imádság után indul az út tovább, és a temetőben ér véget (ahol földi utunk is) a közel 20 km-es szakasz.

Részben fizikai kihívás, de főként kegyelmekben gazdag, lelki utazás, melyre eleddig – az elmúlt két évben a világjárvány okozta bizonytalanság okán – mindössze két alkalommal kerülhetett csak sor. Ahogy körutunkat jártuk, bizony egyik-másik kereszt előtt megállva a feladatok is kirajzolódtak előttem, ugyanis az elhanyagoltság jeleit mutatva, az idő vasfoga többekben nyomott hagyott. Ekkor született meg a szándék szívemben, hogy a közeljövőben nagyobb figyelmet szentelünk e, sokszor gazdátlan kereszteknek, különösen azoknak, amelyek riasztó szükséget szenvedve nem várhatnak sokáig!

2021 őszén a temető hátsó részében, a Honvéd utcával szemben álló keresztet egyházközségi szervezésben kiemeltük helyéről, s miután annak egésze erőst megviselt állapotban volt (a tönk elkorhadva), megerősítést nyert, hogy új kereszt készül majd, és a corpust is felújítjuk. Hasonló sorsa jutott másik két kereszt, az egyik a kocséri útban állt, a másik Pereghalmon. Sajnos az emberi figyelmetlenség, vagy talán gyarlóság áldozataként mindkettőt munkagép döntötte ki a helyéről. Aggatott. Sokaknak azonban hiányzik! Kereszt-ügyben több megkeresést is kaptam, éppen ezért most megnyugtatásul és tájékoztatásképpen jelzem: a keresztek már készülnek, igaz ólmos lassúsággal, de Isten segítségével az elkövetkező esztendő tavaszán helyére is kerülhet az első. S, hogy mi is e keresztek szerepe és jelentősége, arról néhány gondolatot szeretnék itt közölni.

Az útmenti, vagy útszéli kereszt (latinul crux viator) határoknál az út mentén állított kő-, fa-kereszt (ill. pléh-, bádogkereszt). Szerepe a régi idők napi gyakorlatában a tájékozódás segítése földrajzi tájegységek végének/kezdetének jelzésével. Ilyen egység volt a falu, tanya, mező, szántó, birtok, gyepű, szer. Az városiasodás következtében ezek az útmenti keresztek ma városok utcáin és terein az ősi településhatárok emlékét őrzik.

Átvitt értelemben az útmenti kereszt szolgálja a lelki eligazodást, figyelmeztet a határok (kezdet és vég, magasság és mélység) jelentőségének felismerésében. Hegy-, és dombtetőkön hasonló céllal állítottak kereszteket: vertikális határok megmutatására. A gondolkodó ember számára a magasságba való felkapaszkodás egyben a transzcendenciához, a kereszthez való közeledést is jelentette, mert a kereszt lábánál az ember megérzi és megérti, hogy egy világ határához (végéhez) és egy másik világ megsejtéséhez érkezett el. Mindebből adódóan az útszéli kereszt imádságra vagy legalább egy keresztvetésre hívja az embert. Ezen felül utal arra, hogy a Kereszt (azaz Isten Fia) az emberrel együtt járja a küzdelmes földi utat, ott van vele határ-, és döntéshelyzeteiben.

A reformáció a szentek képeivel, szobraival együtt, ahol tudta, az útmenti kereszteket is eltüntette. Ez ellen mondta ki a nagyszombati egyházmegyei zsinat 1629-ben, hogy az ájtatosság szerves részét képező szobrokat és szentképeket tartsák meg, ha szükséges állítsák helyre, hogy az arra járókat imádságra indítsák. A keresztállítás különösen a 18. században lett gyakori, legtöbbjük 1850 – 1930 közötti. Az útmenti keresztek nagy többségét nem az egyház állíttatta, hanem a hívek fizették saját költségükön. Az egyház „csak” felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket. A szentelés nagy ünnepséggel, a helyszínen bemutatott misével és prédikációval történt. Bizonyos tájegységeknél, így például Szeged környékén az új keresztnek keresztapát és keresztanyát is választottak. Az útszéli keresztek egy része régi sorscsapások emlékét idézi. Ez gyakran elnevezésükben is tükröződött (pestisköröszt, sáskajáró köröszt stb.).

(forrás: Katolikus Lexikon)
Tamás atya gondolatai a Kécskei Újság október 19-i számában jelentek meg.

A kép a Tiszabög szélén, a megye határnál (Bács – Kiskun / Jász – Nagykun – Szolnok) található útmenti keresztet ábrázolja.
Készítette: Jekkel László

Népszámlálás

Pályázat

Miserend

Hétköznap
Kedd:
17:00

Szerda:
17:00

Péntek:
17:00

(kedden szentmise után énekes rózsafüzért imádkozunk; szerdán és pénteken a szentmisében litániát végzünk)

Hétvégén
Szombat:

szentmise 2022. október 1-től: 18:00

Vasárnap:
10:00 és 18:00



* a hétköznapi szentmisék esetenként módosulhatnak, ezért kérjük nyomon követni az aktuális (heti) hirdetést!

Jogi Információk

Támogatóink

Kalocsa-Kecskeméti Érseki Hatóság

Tiszakécske Város polgárai

Tiszakécske/ Római Katolikus Plébánia támogatója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület

Fejedelmi Pékség Kft.

Tisza-parti Termálfürdő