Augusztus 29-én, népes családja és barátai körében, egy meglepetés party keretében ünnepelte 90. születésnapját Lázár Gyuri bácsi. A legfontosabbaknak édesapa, tata és dédipapa, számomra ő a jó bögi sekrestyés. Tiszakécskére érkezésem alkalmával, – amint sikerült feltérképezni a ,,műveleti területet” – ismertem meg őt, hiszen lelkes igyekezettel nyitotta minden hónap második vasárnapján a tiszabögi kápolnát, szentmisére készülődve.
Az ünneplők sorában engem ért az a megtisztelő feladat, hogy köszöntsem az ünnepeltet e jeles évforduló örömteli apropóján. Mindehhez Petőfi Sándor egyik verse szolgált alapul, ugyanis ismeretségünk kezdete óta e vers visszatérő sora az, ami folyton eszembe jut Gyuri bácsi kapcsán: ,,Áldja meg az Isten mind a két kezével!” A jó öreg kocsmáros című versében Petőfi az édesapjáról ír személyes hangvételű, magasztos sorokban méltatva alakját.
Aligha véletlen, hogy e sorokat olvasva újra és újra a jó bögi sekrestyés jelenik meg lelki szemeim előtt. Éppen ezért, a nagy költő gondolatait segítségül hívva, ha úgy tetszik átköltöttem, átfogalmaztam a versszakokat, a kezdő sorokat érintetlenül hagyva. Mert amiről Petőfi ír, azt mi Tisza-partiak is átérezzük. E vers soraival ajánlom születésnapos testvérünket a város közösségének figyelmébe. Isten éltesse!
A JÓ BÖGI SEKRESTYÉS
Lázár Gyuri bácsi köszöntésére
,,Itt, ahonnan messze kell utazni, míg az
ember hegyet láthat, itt a szép alföldön,
itten élek én most megelégedéssel,
mert időm vidáman, boldogságban töltöm.”
A Tisza jobb partján, a bögi kanyarban,
ott él kilencven év minden emlékével
egy jó öregember, a bögi sekrestyés…
Áldja meg az Isten mind a két kezével!
Oly világban élt ő, melyben a munkának
becsülete volt még, csak nem fizetsége!
Megküzdött mindenért, bizony sokat fáradt,
pihenni sosem volt őnéki mentsége.
Felépített házat, hazát és családot,
hajnalban elindult, és hazatért éjjel.
Lábanyomán borult virágba az ösvény,
Áldja meg az Isten mind a két kezével!
Sok víz lefolyt bizony azóta a Tiszán,
hogy kicsi gyermekből dédapává érett,
így vagyunk mindnyájan, rohanó földlakók,
ifjú napjainknak az idő vet véget.
De amíg ereje szolgálta a szívét,
bátran szembenézett sötét meredéllyel,
legény volt a gáton, megharcolt az árral.
Áldja meg az Isten mind a két kezével!
Őt a Gondviselés biz’ arra méltatta,
hogy legyen házának imádságos őre.
Rábízta kulcsait a kis kápolnának,
cserébe mindvégig hűséget kért tőle.
Sokszor nyitott ajtót az Öreg atyának,
s húzta a harangot azóta ezrével,
nemes lelkű vándor, alázatos szolga.
Áldja meg az Isten mind a két kezével!
Születése napján köszönteni jöttünk,
s emelvén poharunk jó egészségére,
megkérjük az Istent, vigyázzon még reá,
s éltesse, ha lehet, sokunk örömére!
Óvja a lépteit, szeresse, s vezesse,
mint, akit az útján őrangyal vezérel.
Jó bögi sekrestyés, kedves Gyuri bácsi,
Áldjon meg az Isten mind a két kezével!
Tiszakécske, 2026. augusztus 29.
Tamás atya gondolatai a Kécskei Újság szeptember 2-i számában jelentek meg.
A közös képen összesen 180 év látható. (90 + 50 + 40)
Pályázat
Támogatóink
Kalocsa-Kecskeméti Érseki Hatóság
Tiszakécske Város polgárai
Nemzeti Együttműködési alap
Bethel Gábor Alapkezelő Zrt.
Miniszterelnökség
Tiszakécske/ Római Katolikus Plébánia támogatója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Fejedelmi Pékség Kft.
Tisza-parti Termálfürdő